Örömmel mondhatom, hogy ezennel beértem Ennát és Fereát a száz szavas történetekkel.
Feladat: Írj egy maximum 100 szavas leírást az unalomról pl. ábrázolj egy személyt, aki unatkozik, vagy magát az életet unja. Figyelj rá, hogy a szereplőd unatkozzon, ne az olvasód! (Nincs megkötés hely, idő, narráció, karakter kapcsán.) Az UNATKOZIK, UNALOM szó ne legyen benne!
~*~
Valamikor rovar volt. Nem egy dicső élet, de legalább létezett. Ide-oda röppent, bosszantotta az embereket azzal, hogy az orrukra szállt, vagy egyszerűen csak letelepedett egy félreeső zugba és kitartóan döngicsélt. Persze pont akkor, amikor az utasok olyannyira vágytak a csendre, hogy még ez a kis nesz is az idegeikre ment.
Mostanra azonban mindez a múlté lett. A dicstelen zümmögőből csak egy genny-sárga csík maradt a koszos üvegen. Egy mihaszna élet, mihaszna maradványa, amivel senki sem törődött. Kivéve az ablak mellett ülő férfit, akinek orra minden újabb zöttyenésnél kis híján hozzáért a koszfolthoz, melynek ilyen frappáns kis eredettörténetet rittyentett bambulás közben.
